Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 12 találat lapozás: 1-12

Intézménymutató: Balassi Kiadó

1994. március 4.

A jelenleg legnagyobb /harmincezres/ példányszámú erdélyi hetilapot, az Erdélyi Naplót mutatta be Stanik István főszerkesztő Budapesten, a Balassi Kiadó könyvesboltjában, ahol a jövőben rendszeresen kapható lesz az Erdélyi Napló, a Média melléklete és a másik nagyváradi lap, a Kelet-Nyugat folyóirat, amelyet Horváth Andor főszerkesztő mutatott be. /Magyar Nemzet, márc. 4./

1994. június 8.

Jún. 8-án Budapesten, a Balassi Kiadó boltjában mutatta be az erdélyi Hitel /alcíme: Erdélyi Szemle/ folyóiratot Koszta Nagy István csíkszeredai vállalkozó, a lap tulajdonosa és főszerkesztője. Önerőből hozta létre, mondta a folyóiratról. A hat évtizeddel korábbi folyóirat méltó szellemi örököse, hangzott Pomogáts Béla ajánlása. /Új Magyarország, jún.9./

1996. április 12.

Borsi-Kálmán Béla kitörölhetetlenül beírta nevét az 1848 utáni korszak magyar-román viszonyát kutató történetírásunkba. Újabb tanulmánykötete: Illúziókergetés vagy ismétléskényszer /Kriterion, Bukarest-Balassi Kiadó, Budapest, 1995/. A könyvben az egyik tanulmány az egységes román nemzettudat kialakulását és ellentmondásait elemzi 1821 és 1860 között. Alexandru Papiu Ilarian 1860-ban írt tanulmányában megtaláljuk a magyarokra vonatkozó negatív sztereotípiákat, amelyek máig élnek a szélsőséges román sajtóban: a magyarok vad és primitív ázsiai elnyomók, a szelíd és türelmes románokkal szemben. Kár, hogy Borsi-Kálmán Bél is átvette az Aradi Viktortól származó fordítást, amelytől a mai napig sem szabadult meg a magyar történetírás, a román pedig előszeretettel táplálja: 1437-től számítható az "Unio trium nationum", noha mind román, mind magyar történészek ismételten figyelmeztettek a tévedésre. Az 1437. szept. 16-án kelt alvajdai levélben még csak elő sem fordul az "unio trium nationum" fogalma, hanem szó szerint a "fraternem unio" áll, amelyet a nemesek, a székely és szász előkelők kötöttek a felkelt parasztokkal szemben. Borsi-Kálmán Béla az Erdély története /1986/ megjelenése utáni, felülről irányított rágalmazó kampányra emlékezett. Akkor támadták a Magyar Tudományos Akadémiát. A románok külön kötetbe foglalták a legkeményebb támadó cikkeket és azt világnyelveken kiadták. Románia követségein ingyen osztogatták ezt az anyagot. - Borsi-Kálmán Béla javaslatokkal állt elő, hogyan lehetne javítani a kapcsolatokat. Szerinte a magyar történetírásnak nem szabad reagálnia a propaganda-kiadványokra. A könyvet ismertető Demény Lajos azonban megjegyezte: igenis szembe kell szállni a hamisítással. Borsi-Kálmán Béla szerint a magyar történészeknek tudomásul kell venni, hogy "egy változatlanul görcsökkel, kisebbségi érzésekkel küszködő, rendkívül fiatal és dinamikus nemzettudattal, ráadásul még eltorzított megnyilvánulásaival van dolgunk." A szerző következő javaslata a két népet összekötő hagyományok feltárása. Demény hozzáfűzte: számolni kell az 1989 előtti nemzeti kommunizmus éltetett örökségével, ennek egyik jellemző vonása a román társadalom széles körei számára teremtett kiváltságos állapotokat a nemzeti kisebbségek rovására és táplálta az idegengyűlölelet, magyarellenességet és "a mindezt folytatni akaró erők felerősödését észleljük" - jegyzete meg a recenzens. /Demény Lajos: Mának üzenő történelem. = A Hét (Bukarest), ápr. 12./

1996. november 15.

Marosvásárhelyen másodszor /idén nov. 7-9-e között/ megrendezte a Magyar Könyves Céh a Nemzetközi Könyvkiállítást. Összesen 29 kiadó vett részt a kiállításon, román nyelvű kiadók is. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója elmondta, hogy városában mindig nagy becsülete volt a könyvnek, Csíkszereda az első az országban az egy főre eső könyvvásárlás szempontjából. A tavalyi könyvvásárra mintegy 20 ezren jöttek el, idén hétezren voltak kíváncsiak a kiállításra, akik 50 millió lejért vásároltak könyvet. A csíkszeredai Corvina-Kájoni Kiadó Orbán János Dénes és György Attila köteteit mutatta be, olvasható Lokodi Imre tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A könyvkiállításon a következő romániai magyar kiadók vettek részt: Kriterion /Bukarest/, Kolozsvárról: Polis, Komp-Press, Tinivár, Csíkszeredáról: Pallas-Akadémia, Corvina, Pro Print, Hunga-Libri román-magyar vegyescég, Marosvásárhelyről: Mentor, Impress, Procardia, Janus /a budapesti Balassi Kiadó leányvállalata, Sepsiszentgyörgyről: Bon-Ami, Déváról: Corvin Magazin, továbbá a Lyra. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Nem jelzik, melyik városban van a Lyra Kiadó.

1999. június 5.

A 70. születésnapját ünneplő magyar könyvhetet hagyományosan idén is a budapesti Vörösmarty téren rendezték meg június 3-7 között. A magyarországi kiadók mellett külön standon jelentkezett a Romániai Könyves Céh, közvetlen szomszédságában pedig a Pallas- Akadémia Kiadó-Corvina könyvesház-Pro Print nyomda. A legnagyobb esemény Markó Béla dedikálása volt, az író-politikus frissen megjelent, Az erdélyi macska című, prózai írásokat tartalmazó kötetét vásárolhatták meg az érdeklődők. A dedikálás nem keltett különösebb feltűnést: az 1750 Ft-os könyvet mindössze 7 ember vásárolta meg a szerző jelenlétében, ebből egyikük a Duna TV stábja volt... /Könyvheti ízelítő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Idén hatvan kiadó tíz híján másfélszáz kiadvánnyal jelentkezett. Az új könyvek között volt a Kossuth Kiadó Rt. Magyar Kódex című sorozatának első kötete; Az Árpádok világa, mely a magyar művelődéstörténetet öleli fel a kezdetektől a XIV. század elejéig, 1301-ig; a többi öt kötet 2001 októberéig fog megjelenni. Ezer forint alatti kiadvány alig volt, ezért több volt az érdeklődő, mint a vásárló. Vajon mennyibe fog kerülni a Himnusz és a Szózat tervezett kiadása egy kötetben, kottával, 16 nyelven, köztük románul és héberül is a Zrínyi Nyomda Rt. kiadásában? A Püski Kiadó újabb kiadványai között szerepelt Balázs Ferenc két könyve: Bejárom a kerek világot és A rög alatt; Dsida Jenő Légy már legenda! (Összes versei és műfordításai), Pusztai János Önéletrajz című könyve, Szervátiusz Tibor szobrászművész albuma, László Gyula Múltunkról utódainknak címmel két kötetbe foglalt néhány műve őstörténetünkről. Az erdélyi magyarság történetéről és hagyományairól szóló, idén tavasszal Romániában megjelent tankönyv is volt a standon /Fejér László: 70. Ünnepi Könyvhét Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./ A könyvheti újdonságok között van a Thassy Jenő Hátraarc /Balassi Kiadó, Budapest, 1999/ című önéletrajzi könyve. Az 1951 óta New Yorkban élő szerző a könyv bemutatójára Budapestre érkezett. Ez a kötet az előző, a Veszélyes vizeken című folytatása. Abban a második világháború alatti időkről szól, a mostani pedig az 1945-46-os évekről. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

2003. december 2.

Dokumentumértékű kötet jelent meg nemrégiben Balogh Béla nyugalmazott nagybányai történész-főlevéltáros szerkesztésében: Nagybányai boszorkányperek /Balassi Kiadó, Budapest/. Balogh Béla elmondta, hogy az adatgyűjtés a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Intézetének felkérésére kezdődött: igyekeztek feltárni a természetfeletti erőkben történő hit (boszorkányság, kuruzslás) világához kapcsolódó okmányokat, Pócs Éva témavezető irányításával. Az ötkötetesre tervezett A magyarországi boszorkányság forrásai című kiadvány első kötete 1997-ben látott napvilágot. A rendkívül gazdag nagybányai anyag azonban nem fért be ebbe a keretbe, ezért a Várostörténeti források címen most indult alsorozat első kötete lett. A 17-18. századi Nagybánya jegyzőkönyveit, peres iratait kellett átnézni. Az eredeti anyag már több mint tíz éve nincs Nagybányán, így csak mikrofilm formájában hozzáférhető. Nagybányán boszorkányság vagy kuruzslás vádjával mintegy 73 személyt fogtak perbe. Az utolsó boszorkányper Nagybányán Mária Terézia uralkodásának második évtizedében. volt A vádlottaknak szerencséjük volt, jött egy körlevél (1750-es évek közepén), hogy az ilyen jellegű ítéleteket csak a császári/királyi ítélőszék jóváhagyásával lehet végrehajtani. Tulajdonképpen ekkortól szűnnek meg az égetések, de a boszorkányság vagy kuruzslás miatt perbe fogottak üldözése helyenként még a 19. század első éveiben is nyomon követhető. /Szika Levente Zoltán: Nagybánya boszorkányai. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2004. július 8.

Megjelent Kántor Lajos új kötete A Kapu (Balassi–Polis, Budapest–Kolozsvár, 2004), melyben a szerző minden emléket összegyűjtött városáról, Kolozsvárról. Ezt jelzi az alcím is: Ház, utca, város, ország. – A Tanúskodni jöttem (Kriterion, Kolozsvár, 2003) című, a két világháború közötti román emlékirat- és naplóirodalomból válogató kötet előszavában Horváth Andor Eugen Lovinescut idézte: "…az emlékek megőrzése és továbbadása, mint szellemi foglalatosság, szintén intézményes garanciák meglétét igényli." Ezt szolgálja „A Kapu” is. /Demény Péter: A remény könyve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2005. január 26.

Néhány hete jelent meg a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadónál Kántor Lajos Fellegek a város felett című könyve. A szerző fájlalja, hogy bár kötete kifejezetten Kolozsvárról szól, a könyvterjesztés visszásságai miatt Kolozsváron megvásárolni aligha lehet majd. A könyv arról szól, hogy Kolozsvár hogyan van jelen a 20. századi magyar irodalomban. Esszéi kolozsvári nézőpontból kísérik végig a múlt század történelmét a Bánffy-trilógia ilyen vonatkozásaival kezdve a szélsőséges Gheorghe Funar polgármester 2004-es bukásáig. Bekerült a kötetbe Kuncz Aladár és Tamási Áron, Szabó Dezső és Cs. Szabó László, Kolozsvári Grandpierre Emil és Passuth László, Kós Károly, Hunyady Sándor és Csiki László mellett Kiss János Omló falak című 1991-es könyvének rövid jellemzése is, de Köntös-Szabó Zoltán hármaskönyvéről, a Trianon gyermekeiről és Bálint Tibor Bábel toronyháza című könyvéről is szó esik benne. Kántor Lajos korábbi kötete, a szintén tavaly a budapesti Balassi Kiadó és a kolozsvári Polis Könyvkiadó közös vállalkozásaként megjelent A kapu is csak „szimbolikusan” van jelen az erdélyi könyvesboltokban. Éppen ezért jött létre a Kolozsvár Társaság, hogy Kolozsvár süllyedését lehessen megakadályozni. Kántor Lajos több RMDSZ-kongresszuson is elmondta, hogy Kolozsvár stratégiai fontosságú kérdés, mindent meg kellene tenni azért, hogy Kolozsvár múltját, jelenét és jövőjét átgondoltan szolgálják. A Kolozsvár Társaságon belül felmerült az 1956-os mártírok Kolozsváron felállítandó emlékművének gondolata. /Tibori Szabó Zoltán: Kolozsvár stratégiai fontosságú. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2005. december 17.

Az elmúlt bő tíz év alatt négy színházi lexikon látott napvilágot. 1994-ben az Akadémia kiadásában a vaskos, sok képpel illusztrált Magyar Színházművészeti Lexikon, amely a határon belüli és kívüli – élők és holtak – gyűjteménye köteteként kezelhető. A kimaradottak összegyűjtésére vállalkozott Enyedi Sándor színháztörténész – maga is erdélyi származású, 30 évvel ezelőtt települt át Magyarországra. Sepsiszentgyörgytől Izraelig, Kolozsvártól Amerikáig végigjárta és végigkutatta a hajdani és mai aktorok nyomait. 1999-ben meg is jelentette a Rivalda nélkül című lexikonját. Ugyanazon évben még egy kiadvány jelent meg, az Új Kortárs Magyar Színész Lexikon, de ez csak az anyaország területén élő színészeket vette számba. Most, 2005-ben ismét Enyedi Sándor lépett elő: Színészek, Színházak, Városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona /Balassi Kiadó, Budapest, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005/, de ez a kiadványa ezúttal mintha nem érné el a Rivalda nélkül színvonalát. Egyrészt, mert ez is hiányos, még az előző kötetbe felvett nevekből sokat kihagyott. A lexikon anyagának zömét operaénekesek teszik ki. Részletes tudósítást közöl a nyugat-európai és latin-amerikai magyar színjátszásról, de mintha a történelmi Magyarország elcsatolt területeire ezúttal nem figyelt volna kellőképpen. Az utóbbi 5–10 évben számos sikeres színész tűnt fel, de nevük és adataik nem szerepelnek a lexikonban. Pozitívum viszont az a több mint húsz város Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából, melyeknek magyar színészetét meglehetős részletességgel adja közre a szerző. A legtöbb helyet Brassó múltbeli (1800–1940) magyar színészete kapta. /Kudelász Ildikó: Hézagpótló színházi lexikon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

2006. június 8.

Mintegy 300 új könyvet mutatnak be a ma kezdődő 77. Ünnepi könyvhéten, amelynek négy budapesti és számos vidéki helyszínén több mint ezer író-olvasó találkozót is szerveznek. A június 8. és 12. között zajló kortárs magyar irodalom ünnepével együtt tartják az 5. Gyermekkönyv-napokat is. Az eseményt hagyományosan a Vörösmarty téren nyitják meg. Kolozsvárról a Koinónia, Polis, Kriterion, valamint a Komp-Press kiadók vesznek részt a vásáron. Dávid Gyula igazgató közölte, a Polis Kiadó könyvei között lesz Bánffy Miklós Politikus-portrék /Balassi Kiadóval közösen/, Bíró Béla, A tragédia paradoxonai címmel, amely Az ember tragédiáját elemzi, Hatházi András A hetérák tudománya című, három drámát tartalmazó könyve, Gazda Ferenc Elrabolt esztendők című visszaemlékezése börtönéveiről, László Ferenc Bartók markában című tanulmánykötete, és Lőrinczi László újabb regénye, A Raphsody fedélzetén, a Prospero Könyvei két új kötete: Botházi Máriának Vitályos Ildikóval, illetve Hegyi Rékának László Gerővel készített életinterjúja. A Reményik-életmű sorozat újabb kötete, a Kéznyújtás. Kántor Lajos tájékoztatása szerint a Komp-Press Kiadó két újdonsággal jön, Bányai Éva Sikertörténet kudarcokkal (Bukaresti életutak), valamint Pomogáts Béla Együtt Európában című tanulmánykötete. A Kriterion Kiadó nyolc címmel jelentkezik, ezek között található verses- és tanulmánykötet, népmesék, népmondagyűjtemény, valamint történelmi regény: 101 vers a Székelyföldről, Válogatta Papp Kincses Emese; Cs. Szabó László Kárpátkebelében, (Szellemi utazás); Csetri Elek Európa és Erdély, (Tanulmányok és források); Dsida Jenő Séta egy csodálatos szigeten (Cikkek, riportok, novellák és levelek); Az igazmondó varjú (Tréfás magyar népmesék); Jakabffy Elemér Kisebbségi sorskérdések; Jancsik Pál Mit tanácsolsz, cinege, Versek gyermekeknek; Makkai Sándor Magyarok csillaga és A rókaszemű menyecske, Kovács Ágnes ketesdi népmondagyűjteménye. A Koinónia Kiadó könyvei: Láng Zsolt Kovács Emma születése, Selyem Zsuzsa 9 kiló, Történetek a 119. zsoltárra, Visky S. Béla Játék és alap, Zakariás Erzsébet Miesnapok képei (Moldvai csángó hétköznapok), Demény Péter Visszaforgatás és Visky András A szökés. /(köllő): Kolozsvári kiadók a 77. Ünnepi könyvhéten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2006. október 16.

Október 14-én Kolozsváron a III. Farkas utcai napok rendezvénysorozat keretében Dana Marcu régész tájékoztatott a romkertben végzett ásatások eredményéről. Megtalálták a kolostor XV. és XVII. századi falmaradványait, valamint egy reneszánsz kút nyomait, emellett XIII–XIV. századi lakóházak nyomaira bukkantak. Makay Dorottya építészmérnök a templom tetőszerkezetéről, míg Zágoni Csaba villamosmérnök a templom megvalósítás előtt álló, belső megvilágításáról tartott kiselőadást. Dr. Papp Szilárd, a Budapesti Szépművészeti Múzeum munkatársa felhívta a figyelmet a szentély déli falán, az egyik gyámkövön található Hunyadi-címermaradványra. Papp Szilárd A királyi udvar építkezései Magyarországon. 1480–1515 (Balassi Kiadó, Budapest, 2005) című munkája a 2003-ban megvédett doktori dolgozatának nyomtatott változata. Munkájában a korszak magyarországi építészetében megnyilvánuló délnémet, svábföldi és osztrák hatásokat mutatta ki. /N-H. D.: III. Farkas utcai napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2006. december 4.

A 20. századi protestáns egyházzene kiemelkedő személyiségére, a száz éve született Gárdonyi Zoltánra emlékeztek december 3-án, vasárnap Nagyváradon. Az esemény része annak a négyhetes nemzetközi orgonafesztiválnak, amely a rogériuszi református templom orgonájának felavatásával kezdődött a múlt héten. Az ünnepélyen Gárdonyi-emlékkiállítás nyílt meg a templomban, a zenetudós életművéről pedig Berkesi Sándor karnagy tartott előadást. Dávid István orgonaművész Gárdonyi műveiből válogatott erre az alkalomra. A székelyudvarhelyi születésű Dávid István a magyarországi Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Karának tanszékvezetője. Orgonatörténeti kutatásai során Erdély műemlék-orgonáiról írt könyvet /Műemlék orgonák Erdélyben, Polis, Kolozsvár, Balassi Kiadó, Budapest, 1996/, továbbá a nagyváradi orgona felépítésében is segített. /Gergely Gizella: Orgonafesztivál Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

lapozás: 1-12